Neue Zürcher Zeitung-kommentár: Miért erősítette a lengyel demokráciát a jogállam elleni jobboldali támadás?
Lengyelország most új vonzáspont lesz Európában, hatalmas lehetőségek nyílnak előtte, írja Ivo Mijnssen a svájci lapban.
#parlamenti választás
Agnieszka Bejma elemző: A fő különbség a lengyel kormány és ellenzék között az EU-hoz való viszony
Az EU-pártiság és az EU-ellenesség között kell vasárnap választaniuk a lengyeleknek; a fiatalok közül a nők inkább a baloldalt, a férfiak pedig a szélsőjobbot preferálják – magyarázta Agnieszka Bejma, a Varsói Egyetem Nemzetközi Tanulmányok és Politikatudomány tanszékének adjunktusa.
Kivágta a biztosítékot Kaczynskiéknál a lengyel határőrök kegyetlenkedéséről szóló film
Fokozta a feszültséget a választási kampányban a világhírű lengyel rendező, Agnieszka Holland filmje, amelyet a lengyel-belorusz határra vitt közel-keleti menekültekkel szembeni durva bánásmódról forgatott.
A menekültáradat és csúcspolitikusok verekedése került a szlovákiai választási kampány fókuszába
A programok érdemleges megvitatását a szlovák választási kampányban a háttérbe szorították a személyes konfliktusok, a bűnügyi eljárások és a Magyarországon keresztül érkező menekültek, csak annyi tűnik biztosnak, hogy az új kormánynak megszorításokat kell vállalnia.
Erdogan választása jobban hasonlít Orbánéra, mint elsőre tűnhet
A közvélemény-kutatók tévedése, a gazdasági nehézségek politikai kezelése, a nemzetbiztonsági kockázattal kampányoló kormányerő, a hatalomhoz közelebb álló szélsőjobb. Már a törökországi elnökválasztás első fordulójából látszik: nem csak az illiberális szemléletben találni hasonlóságokat Recep Tayyip Erdogan és Orbán Viktor rendszere között, de a politikai tér és eszközrendszer is hasonló jelenségeket szül.
Feloszlatta a bolgár elnök a parlamentet, már megvan az új választások időpontja is
Áprilisig szakértői kormány vezeti az országot.
A baloldal nyerte Dániában a választást
Mette Frederiksen azonban ígéri: megpróbál széles kormánykoalíciót alakítani.
Alacsony a részvételi arány a franciaországi választáson
A választásra jogosultak 18,43 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát a francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg öt évvel ezelőtt az első fordulóban 19,24, tíz évvel ezelőtt pedig 21,06 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.A részvételi arány franciaországi viszonylatban alacsonynak számít, a felmérések szerint várhatóan rekordméretű lesz a távolmaradás.
64 ezren már szavaztak a parlamenti választáson
Úgy kell feladni a levélszavazatokat, hogy április 3-án 19 óráig megérkezzenek. 64 ezer már befutott.
A szociáldemokraták nyerték a parlamenti választást Németországban
A CDU/CSU még soha nem szerepelt ilyen rosszul a választásokon.
A Merkel-korszak után három párt is kellhet a kormányképes német koalícióhoz
A vasárnapi választások után sem dőlhet el véglegesen, milyen politikai irányt vesz Németország, ugyanis a korábbi kétpárti koalíciók után most minden előrejelzés szerint három párt kell majd a kormányalakításhoz.
Putyin összerakta magának a kétharmadot
A parlamenti választást követően aligha indulnak újra a korábbi szavazásokat követő tüntetési hullámok Oroszországban. A Kreml felszámolta a valódi ellenzéket, így nem maradt, aki megszervezné a szabálytalanságok elleni tiltakozást.
Putyin még az ellenzékét is maga választja, hogy biztos legyen a dolgában
Valódi verseny és szabad sajtó hiányában egyesélyes a hét végi oroszországi parlamenti választás kimenetele. A Vlagyimir Putyin mögött álló Egységes Oroszország várhatóan kétharmados többséget szerez, és komoly személycserék jöhetnek, hogy a Kreml felkészüljön az ország jövőjét hosszú időre meghatározó 2024-es elnökválasztásra.
Merkel köpönyegébe bújva vált esélyessé a szociáldemokrata kancellárjelölt
Miközben a versenyben leszakadni látszó, színtelen Armin Laschet mellett – korábbi deklarált távolságtartását feladva – kampányolni kezdett kereszténydemokrata párttársa, Angela Merkel, addig a 16 év után távozó kancellárhoz pénzügyminiszterként fűződő kormányzati kapcsolatát kamatoztatva sereghajtóból az élre ugrott a szociáldemokrata Olaf Scholz. Aki a nyugodt erőnek állítja be magát a Merkel idején ehhez szokott Németországban.
A járvány örve alatt szerezne parlamenti többséget a kanadai miniszterelnök
Justin Trudeau előrehozta a választásokat, mert úgy látja, eredményesen kezelte a járványt, így esélye van visszaszerezni a liberálisok két éve elveszített többségét a törvényhozásban.
Arab politikus az izraeli kormányban? Most először ez is előfordulhat
Pártjának alig pár képviselője van a Kneszetben, de Manszúr Abbaszon múlhat az új izraeli kormány megalakulása. Iszlamista, de állásfoglalásai „kóserré” tehetik a jobboldal szemében.
A Netanjahu leváltását követelő pártok nyerték a választást Izraelben
A miniszterelnök pártja hat képviselői helyet elveszített, de még így is a legnagyobb párt lesz a parlamentben.
Netanjahu tömbjének az exit pollok szerint van esélye többséget szerezni
Az országban két év alatt a negyedik parlamenti választást tarották meg kedden.
A feje tetejére állt az izraeli politika, két éven belül a negyedik választás jöhet
A vita csak látszólag szól a költségvetésről, igazából a nagykoalíciós partnerek, Benjamin Netanjahu és Beni Ganc harca áll a háttérben. A tét egyebek közt a baloldal jövője, illetve hogy Netanjahu megúszhatja-e a büntetőperét, melyben csalással és korrupcióval vádolják.
A nyílt magyarellenesség csak kapudrog lehet az új román parlamentben
Lehet, hogy valójában egyik párt sem akar kormányt alakítani a román parlamentben a vasárnapi választások után. Ha mégis, a kabinetnek a magyar RMDSZ is része lehet. Hosszú idő után újra bekerült egy látványosan magyarozó párt is, amelyen keresztül nagyobb szerepet kaphat az ortodox egyház nyugatellenes része is.